Az Illyés Sándor Szakkollégium az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötödik, egyben legújabb szakkollégiuma, mely a pszichológia, a nevelés- és az egészségtudományok iránt érdeklődő hallgatóink tudományos-szakmai közösségének kollektív tehetséggondozó helyszíneként kezdte meg működését a 2007-2008-as tanév őszi félévében.

Az ISSzK szakkollégistáit három fakultás – a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar – hallgatóiból toborozza, így is elősegítve a három nagy tudományterület érintkezését, termékeny együttműködését.

A szakkollégisták képzése a 0. félévben az úgynevezett vitaszemináriummal kezdődik. A vitaszeminárium részben a szakkollégium kutató-műhelyeinek bemutatkozását, részben tematikus beszélgetéseket tartalmaz a Szakkollégium által lefedett diszciplínák területéről. Ezek a felsőbb éves szakkollégisták által strukturált alkalmak az érdeklődők felvételire történő felkészülését is segítik, célul tűzve a hallgatók vitakultúrájának fejlesztését és interdiszciplináris szemléletmódjának kialakulását. A felvételt követő félévben a szakkollégisták elsősorban alapozó kurzusokon (pl. tudományelmélet, előadói képességek fejlesztése, kutatásmódszertan) vesznek részt, illetve csatlakoznak egy kutató-műhelyhez vagy alapítanak egyet. Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan megkezdődik az úgynevezett modulképzés is, mely három féléven át tartó, egymásra épülő kurzusok teljesítését jelenti. Ha a szakkollégista elvégezte modulját, illetve teljesítette kötelezően előírt alapozó és kiegészítő kurzusait, modulzáró vizsgát tesz a Szakkollégium közössége előtt, befejezve ezzel szakkollégiumi tanulmányait. A végzett hallgatók mentoroknak jelentkezhetnek, illetve mesterszakos ELTE hallgatóként – ekkor már projektképzés keretében – ismét bekapcsolódhatnak a Szakkollégium szakmai munkájába is.

Tudományos életünk legfőbb helyszínei - a műhelyek - is így szerveződnek, ahol a pszichológián, a nevelés- és egészségtudományokon kívül máshová, legfőképpen társadalomtudományhoz is fordulunk kutatásaink során.

A Szakkollégiumon belül a tartalomorientált tehetséggondozásnak háromféle változatát valósítjuk meg: akadémikus kurzusok, ellenőrzött kutatás, vezetőképzés. Kurzusainkról már esett szó, kiegészítenénk azonban azzal, hogy ezek a tagság igényeinek felmérésén, és természetszerűleg az elérhető erőforrásokon alapszanak. Nem egy felülről vezérelt oktatási rendszert szándékoztunk megvalósítani, hiszen a felelős szakkollégista önirányítottan és együtt fejlődik. A többnyire műhelyek keretei között folytatott (egyéb esetben egyéni, akár alkalmazott) kutatásokról szintén esett már szó, harmadikként lássuk ezért a vezetőképzést.

A vezetőképzés egy szakkollégiumban a szó legnemesebb értelmében zajlik: önkormányzati elvekre alapozva és önvezérelten használjuk fel a demokrácia hagyományait a tudományos-szakmai és közösségi élet megszervezéséhez. Ennek formája az Illyés Sándor Szakkollégiumban a havonta ülésező Közgyűlés, illetve a Választmány által vezetett bizottságok, valamint két független testület:

Belügyi Bizottság;

Ellenőrző Tag

Felvételi Bizottság;

Gazdasági Bizottság;

Kommunikációs Bizottság;

Közösségi Bizottság;

Szakmai Bizottság.

A bizottsági munkában valamennyi szakkollégista kötelező jelleggel vesz részt. A különböző tisztségekre megválasztott hallgatók a feladattal együtt vállalják a felelősséget és a kihívásokat is, „cserébe” együttműködési, alkotói, szervezői és koordináló készségeik látványos fejlődésére számíthatnak. A vezetőképzés hatékonyságának növelése érdekében idén első alkalommal (novemberre) vezetőképző tréninget szervezünk, az ELTE Bibó István Szakkollégiummal közösen, ahol egy profi tréner segíti majd a szakkollégiumok választmányainak tagjait, valamint lehetséges jövendőbeli tisztségviselőit a csapatépítésben és a konfliktuskezelésben.

Képzési rendszer

A Szakkollégium tanulmányi rendszerének célja egyfelől annak elősegítése, hogy a szakkollégista megtalálja, hogy mely területtel szeretne foglalkozni, és ezen a területen biztos és széleskörű tudást, kutatói tapasztalatot szerezzen meg, másfelől a szakkollégisták egyéb, a választott tudományhoz vagy szakterülethez nem közvetlenül kapcsolódó kompetenciáinak bővítése, fejlesztése.

A Szakkollégium képzési rendszerének lényege, hogy három alapozó tárgy elvégzése után, illetve mellett kezdhetik meg a hallgatók a három félévből álló modult, mely jórészt személyes érdeklődésükön alapszik.

A szakmai munka fontos és integráns részét képezik a szakkollégium által szervezett különböző szakmai programok. Ezen a téren beszélhetünk egy-egy alkalomhoz kötődően, eseti jelleggel megszervezett programokról (mint például egy kiállítás vagy egy külső konferencia közös meglátogatása), illetve ahagyományteremtő céllal megrendezésre kerülő, három félév után már-már valóban hagyománynak nevezhető programokról. Utóbbi csoportba tartozik például az egyes féléveket lezáró szakmai hét, amikor a Szakkollégium nyílt napokat, műhelybemutatókat és kisebb konferenciát szervez. Ez a rendezvény tehát többfunkciójú: egyfelől a szakkollégisták közösségi életének és szakmai munkájának bemutatásul szolgál, másfelől jó alkalom arra, hogy az érdeklődési területeinken tevékenykedő szakembereket hívjunk meg előadni érdekesebbnél érdekesebb témákban. Rendszeres programnak nevezhető a Társadalomtudományi Szakkollégium által szervezett Szakkollégiumok Éjszakája, melyen idén már harmadik alkalommal fogunk saját programmal is részt venni. Megjelenésünk a Budapesti Pszichológiai Napokon (Pszinapszis) is magától értetődővé vált.

Szakmai elkötelezettsége mellett a Szakkollégium másik fontos pillére a közösségiség, amely azonban hozzájárul a szakmai fejlődéshez is. Önmagában az, hogy a közösségi élet szintén szabadon, demokratikus módon, a szakkollégisták elképzeléseinek megfelelően szerveződik, garantálja a „minőségi”, szakmai értelemben is hasznos közösségi programokat. Ilyen programnak tekinthető a „Filmklub”, melyen többnyire a Szakkollégiumban megtalálható diszciplínákhoz valamilyen módon kapcsolódó alkotások kerülnek levetítésre. Úgy gondoljuk, hogy a közösségi programok szervezésében meghatározó jelentősége van a hagyományteremtésnek és a hagyományőrzésnek is, ennek a jegyében jött létre a „Közös vacsora” elnevezésű rendszeres program, melynek során a felelősök alkalmanként más-más nemzetiségek ételeit és italait szolgálják fel a többieknek, miközben a zene-, az öltözködés és a hangulat terén is igyekszünk az adott országgal azonosulni. A szakkollégiumok közötti kapcsolattartást segíti elő az „Szakkollégiumi sportnap”, melyen idén második alkalommal vettünk részt.

A szakmaiság és a közösségiség határán húzódik a Bibó  István Szakkollégium által hagyományosan megrendezett Állampolgári Nevelés Tábor, melynek szervezőmunkálataihoz és lebonyolításához idén második alkalommal az Illyés Sándor Szakkollégium is csatlakozni fog. Reményeink szerint az együttműködés hosszabb távon is megmarad majd.

Az Illyés Sándor Szakkollégiumban a mesterszintű képzés tervezett felvételi időpontja augusztus. Az előfeltételek differenciáltak, aszerint, hogy az aspiráns elvégezte-e a szakkollégiumi alapképzést, vagy sem. Amennyiben igen, és a modulzáró vizsgájának eredménye jeles, illetve kiválóan megfelelt, vagy kredittel súlyozott átlaga nem kevesebb, mint 4,5, és a záróvizsga-eredménye jó vagy jeles, úgy automatikusan felvételt nyert az ELTE ISSzK mesterszintű projektképzésére. Szakkollégiumi alapképzés hiányában a jelentkezőnek a felvételi dokumentumokon kívül csatolnia kell referenciamunkáit.

A mesterszintű képzés elvégzéséhez terveink szerint legalább négy projektet kell teljesíteni, amik félévenként kerülnek meghirdetésre. A projekteknek nincsenek sem gyenge, sem erős előfeltételei, így teljesítésük is egyéni ütemben történik. A projektek lehetnek az oktatók által felajánlott kutatási gyakorlatok, tudományszervezési feladatok, vagy felvételizőknek illetve alapképzésű szakkollégistáknak tartott kurzus, vagy tútorálás. A négy sikeresen teljesített projektet egyprojektzáró vizsga követi, ennek követelménye egy szabadon választott projekt tudományos igényű dolgozattá alakítása, majd annak megvédése. A záróvizsga korábban is letehető, amennyiben a hallgató korábban elvégzi a négy projektet.